TÚRAAJÁNLÓ: 

Az Országos Kéktúra Magyarország legszebb tájait fűzi fel egy hosszú vándorlásba. A hazai középhegységek számtalan csodás völgyet, kilátót és forrást rejtenek. Zúgó erdőségeken át, harmatos réteket keresztezve, jól jelölt ösvényeken és látványos panorámát kínáló hegycsúcsokon keresztül kerülhetünk közel a természethez és önmagunkhoz. A túrázás az egyik legjobb kikapcsolódás, ahol kitartásunk fejlődik, lelkünk megnyugszik, a kirándulások pedig emlékezetes élményeket tartogatnak.  

Megkapó látvány a magányos, óriási tölgyfáival, és az alattuk hűsölő juhokkal a Zemplén-hegység egyetlen megmaradt és ma is használt fás legelője Erdőbénye határában. Az állattartásnak ebbe a múltidéző hangulatába enged betekintést a Pimpós tanösvény. A nyolc állomással kijelölt útvonal ízelítőt ad Erdőbénye környékének különleges táji értékeiből, gazdag növény- és állatvilágából. A tanösvény négy forrást érint. Az első a Becsk-tető aljában, a legelő szélén felszínre törő Józsa-kút. Itt meg is tudod tölteni kulacsodat, ami jól jön, hiszen át kell vágnod a napsütéses hegyi réten, ahol csak a hagyásfák koronája alatt lelsz árnyékra. Innen már közel a rejtélyes Szokolya, amely 608 méteres magasságával a falu legmagasabb hegye. Északi, hűvösebb oldalának bükköseiben és gyertyános-tölgyeseiben több ragadozó madárfaj is él. Egerész- és darázsölyvet, valamint az igazán ritka uráli baglyot is láthatod vadászni. A Szilágyi- és a Tarpai-forrásnál vadak nyomait kutathatod, hiszen ide járnak inni a gímszarvasok, vaddisznók, őzek és rókák. Pihenj a Mély-patak völgyének Deák-kútjánál, és csak aztán kapaszkodj fel a Mulató-hegyre. A tetőről kinyílik előtted a felhagyott Hubertusz-kőfejtő bányaudvara, melynek jelentős részét kristálytiszta vizű, 20 méter mély tó tölti ki. A hely északi oldalában érdemes útba ejteni a koleraoszlopot. Az obeliszkkel koronázott, műemléki védelem alatt álló, vaspántokkal összekapcsolt, helyi kőzetből készült szakrális kőemléket majd 200 éve, 1832-ben állították. A túra végén egy pohár bor mellett művelődhetsz a helyi Illés pincében: minitárlatának fosszíliái között fellelheted a vitis tokaiensist, hazánk legidősebb szőlőlevél-lenyomatát, amelyet a falu határában, a Ligettetőn találtak meg.

Túrainfó - Paris

A határmenti szurdokvölgy meredek, néhol különlegesen ívelt, a sárga és barna kőzetek váltakozásának játékos csíkozásával csodálatos látványt nyújt. A festői táj az Ipoly mellékvölgyében található, ahol a Paris patak csak nagyobb esőzések és olvadások idején zúdul alá a 15-20 méter mély és néhol csak pár méter keskeny szurdokon. Ilyenkor a különlegesen szép völgyben esetén akár tíz-húsz méter magas, függőleges vízesések is keletkezhetnek, bár ilyenkor a túrázás a csúszós felületek és az omlásveszély miatt sem javasolt. Az év túlnyomó részében azonban a völgy száraz, túrázásra hívogat és kalandokat tartogat.

Vasúton is érkezhetsz a nógrádi faluba. Az állomásról indítva az utad átvezet a településen, érintve a hófehér római katolikus Felmagasztalás Templomát. A faluból az Északi Zöld jelzés visz fel a Paris patak szurdokvölgyébe.

Nógrádszakál északi vége fölé magasodik a Kastély- vagy Kálvária. Miután elhagytad a Felmagasztalás Templomát és beértél a fák árnyékába, balra lesz egy leágazás. Érdemes erre egy kitérőt tenni az oda- vagy visszaúton. Romantikus tisztás éke a kis kápolna, ami itt fogad.

Az apró tisztás szélén, a bokrok, fák tövében padok várnak. A lombok között kitekintve pedig a falura látsz, amelynek apró házai között tekintélyparancsolóan nyújtózik ékes tornyával az ég felé fehér temploma. Innen kb. még 1,5 km megtétele után egy elágazás visz el balra a Z+ jelzésre, ami már a Palóc Grand Canyonon visz végig. A szurdok elején egy esőbeálló alatt többnyelvű tábla tájékoztat a védett területről, annak kialakulásáról, és kőzettani kitekintést is nyújt a tufás márga vagy riolittufa-, tufit-rétegekről.

A beálló mögött máris szűkülni kezd a tér, és a völgyet körülölelő erdő buja növényzete is egyre magasabbra szorul. Kisebb-nagyobb sziklák és kidőlt fák teszik kalandossá a főágat. Ennek izgalmát leginkább az izgága, kihívásokat kereső kisiskolások élvezik. A főág járható vége egy falban végződik. A sziklakaréj tövében a csapadékos időjárás vízesése helyett a száraz időszakban inkább csak a falon éppen átcsordogáló víz fogad. Létra híján nem tudsz rajta keli a túloldalon folytatódó szurdokvölgybe, mégsem érdemes azonnal visszafordulni. A mellékág is felfedezésre vár. De ez már nagyobb figyelmet követel, mert igencsak vadregényes. Mivel sok a kidőlt fa - amiken bújva vagy mászva jutsz csak keresztül -, és a völgy is meredekebben kapaszkodik felfele, ezért csak akkor vágj neki, ha bevállalósabb vagy. Ezt az ágat a zöld-keresztjelzés keresztezi. Itt bátorságtól függően fordulhatsz mindkét irányba. Ha kalandor és bátor vagy, fordulj balra, mert ez az út felfele vezet ki a szurdok főágának tetejéhez, ahol csakis óvatosan gyalogolj, és semmiképp ne térj le az ösvényről. Amikor látod, hogy a két ág összeér, a meredélyen ereszkedj le a szurdokba. Ha pedig szereted a kényelmet és a biztonságot, válaszd a zöld-keresztjelölésnél a jobbra tartó utat. Ez körbe visz, a szurdok elején kialakított lépcsőhöz.

Feltehetően egy folyó torkolati deltavidéke volt ez a terület, ahol üledékrétegként andezittakaró halmozódott fel. A víz ebbe a vulkáni kőzetbe vájt az évmilliók alatt 15-20 méter mély medret. A nagy vastagságban képződött kavicsos, homokos üledékbe helyenként tufás márga vagy riolittufa-, tufit-rétegek települnek, amelyik levéllenyomatokat őriztek meg a föld őstörténeti korából.

Fatörzsbarlang

A Páris-patak völgyében lelték fel Magyarország első fatörzsbarlangjait, melyek európai viszonylatban is kuriózumnak számítanak. Nem szó-szoros értelemben vett barlangok. Hatalmas fatörzsek üregei. Keletkezésük több millió évre vezethető vissza. A vulkáni tufába rengeteg, a folyó által felhalmozódott fatörzs hullott, amelyek a megszilárdult rétegben szép lassan kirohadtak. Később ezek az üregek a talaj eróziójának is köszönhetően felszínre kerültek, és látványukban barlangra emlékeztetnek.